Valami mindig közbejön és megállít,
az utamban és az érzésemben.
Egy hang, vagy egy hant
pont jókor időzítve,
s pont alkalom adtán.
S ráébredek, hogy irányít
valaki ebben a járásban,
meg a doktori-dudorban.
Később érteni vélem,
azt, ami velem történtek.
Most pillogok, foltolok,
és lábalok akár a természetem,
mert valami mindig közbejön.
Hirtelen, mint a falomol.
s észre sem veszem este lett.
