A zavar helyett megelégedés

keressük a jó zenét,
túrunk a hangokban,
élvezzük a jó beszélgetést.
kóválygunk posztmodernül,
keressük a jó személyt,
barmoljuk az időnket.
élvezzük a jó nyerést,
-az önzés néha jó.

a legjobbat keressük
a legjobbat akarjuk,
a legjobbat választani,
úgy mint Ádám Évát.

de a bőség zavarában,
mikor lehet jól választani?
de a határtalan világban,
mikor lehet megelégedni?

mert, amíg még egy
ember moccan,
abból Éva
szökhet ki!

valami más jó volna,
hogy tájékozódni lehetne,
egy sablon, ami nem dogma,
hanem egyszerű megelégedés.
(a sorsommal való összhang)

magadba otthonra lelni

araszolni, menni a betűben,
gyűjteni egy marokkal.
nem is lesz vége,
vagy csak elfoglal
addig amíg,
megérkeztem?

piros zászlók,
zöld tavaszok,
kék ősz és
sárga könyvek.
maradnak rátok,
hogy ki voltam.

ha őszinte vagy, nem válogathatod,
ha akarnok vagy, mást irányítod,

összesen mégis
a legjobb jó lenni
és elég önmagadhoz.
a legnagyobb kincs,
magadba otthonra lelni.

Ujjamról olvass

fákról én látom,
járó, te mától
fel-figyelj.

ujjamról olvass,
amerre mutatja,
fel-figyelj.

nem a lombot,
amit a bot
fel-fúj.

A legnagyobb diadal.

állig felfegyverkezve
sem lennék elég erős
győzni.
minden legjobb
döntést meghozni
talán segítene,
de úgy tapasztalom,
ehhez sem vagyok
magamtól rátermett.
Kísérletezem,
a kertig az udvart,
próbálgatom a határokat,
jó hiszemmel.
még akkor is kell maradjon
egy kiút ha minden kútból
elfogyott az ital,
még akkor is kell lennie
egy falat levegőnek,
és van a saját keresésnek ideje
az utánzás helyett,
és van a saját megtalálásoknak helye,
amikor megérted, egy kicsit jobban
az életnek a rendjét,
a sorsodnak az egyszeriségét.
Hogy elég szép a kerted, olyan mint te,
szép, miért kellene kimenni,
más határain cseléd lenni.
-ennyi a legnagyobb diadala az életednek.