2010-06-28

hosszú péntek

álmosan,
kósza-vetem rám a ruhákat,
mintha a tegnapból maradt illatokat
kergetnék, az orromból.
A fények s a képek szememben,
homokszemesen fájnak.
Hadonászok, hogy rám férjenek
a ruhák, beleöltözök embernek,
a színekbe, a szagba, a stílusba.
a naptárba, a morajba, a munkába.

2010-06-15

a szél csendje

ma a tájon szélcsend van
a hajók békével kúsznak
a vizek szeliden tajtékzanak
s én vagyok a környék kezese

valameddig egyforma
de majd felborul
valameddig bárány
és majd vad

de még tecceti magát
és hinni tanit a szépbe
abban hinni a másban
hinni az ezeréves hitbe,

hogy nem minden eszeveszett
vagy sárga mázzal kenett
vagy elsietett szerebuszok
vagy hasonmás reklámok

2010-06-10

a farkast hiresztelő

farkastorditó hangulat,
de nincsen vadállat.
semmi fenevad,
semmi az árnyéknál.

de ordítani jó,
de zajt csinálni jó,
de féltetni jó,
de szemet-lopni jó.

az emberek ilyenek,
-ma gazok,
szeretetéhesek,
magányosak.

2010-06-03

emberek ilyenek

ma jó volt,
május, illatos.
mint egy finom illat,
amit a nőm visel.

tavasznak is tetszik,
szivárványnak is illik.

de legtöbb, hogy reggel,
mellettem indul útra.
s a legtöbb, hogy este
hozzám érkezik újra.

a szimatomnak szimfónia,
a szememnek karácsonyasztal.

2010-06-02

más csónakozások

féllábon,
két lábon,
bálokra járok.

ismerem a lépésem
tudom, amit kérnek
a kábelek.

törekszek, hogy teljesedjen
a kétvégű adat,
a hónapzárás,

mint jó gólya.
vagy fecske, vagy kakukk,
új időket hirdetnek,

úgy a ritmus,
úgy a ciprus,
az informatika.

látom, lássátok ti is,
hogy vannak vizek,
más lapátok.

2010-05-13

az élet

hosszú az élet
mert hol a vége
ti halottak (?)

parasztos angyalok
malasztos parasztok
akik a lakók

rövid az élet
mert van vége
ti élők

hosszú vagy rövid
megannyi szópár
élet vagy halál is

mégis nevem írni fog
utánam kőnyomtatóval
ti majd olvassátok

2010-05-10

ők és én társalogtunk

feltámadtam
a latens közömből
a huszonnégy-órás bőrömből
olyannak mint voltam
s annak ami leszek

nincs különbség magamnak mert
nincs idő egyéb kellékek nélkül
hanem másoknak egyértelmű a ránc!
ezért piros zászlókat lengettek
protestáltak s éljeneztek
ők és én társalogtunk ma

hallgatom az ismerős beszélgetést
végignézem az ismerős felfordulást
kicsit szeretem valamennyire való
emlékszem milyen volt
emlékeztet akaratom ellen
emlékezünk hogy különleges

bárány-szelíd meg költőbolond
süteményszerű meg konyhaszagos
meg tapsok és felhők és kilométerek
Mert akinek van, annak adatik, és az bõvölködik (Mt 13,12).
mondja a Biblia
beszéli az élet rajtunk keresztül
a huszonöt évem: iskola, hülyeségeim, hogy még élek
a történelem: Ady Endre, Bethlen Gábor, s az összes mártírok

ma születésnapomat ünnepeljük
nincs háború és van mit együnk