Annyit fáztam, mint télen, és annyit beszéltem, mint a sátorban.
Az emberek, akik hallgattak, azok hallgattak. Kerestek valamit a tekintetünkben és azt nem tudtuk nyújtani, azt a hívást, ami engem alkotásra mozdít, csak annyiból és csak abból tudtam valamit elmondani.
Ám rólam is írtak és ez érdekes meg figura. Az írás alapján nem egyszerű dolog talpon maradni (közösségemből), mert más vagyok mindig más lehetek.
Nagyszerű törekvés és fontos mag, és a jövő is szép lenne még ha hidegebb is lenne.
