hullámokban ébredek Ábrahám nemzé Izsákot;
fürtökben, gödörben. Izsák nemzé Jákóbot;
így ma alkothatok Jákób nemzé Júdát és testvéreit;
kamasz hangulatomban Júda nemzé Fárest és Zárát Támártól;
olyan forgolódós szöveget, Fáres nemzé Esromot;
megtörténik velünk. Esrom nemzé Arámot;
minden döntés előtt, Arám nemzé Aminádábot;
minden emberben. Aminádáb nemzé Naássont;
megtörténik velem. Naásson nemzé Sálmónt;
minden hitemmel. Sálmón nemzé Boázt Ráhábtól;
színesnek pocsolyás Boáz nemzé Obedet Ruthtól;
ügyesnek kék ez! Obed nemzé Isait;
-malac elefántok Isai nemzé Dávid királyt;
komisz marhák Dávid király nemzé Salamont az Uriás feleségétől;
járnak lábuk alá Roboám nemzé Abiját; Abija nemzé Asát;
csordástól...Asa nemzé Josafátot;
erősek, Josafát nemzé Jórámot;
de nem győzhetetlenek Jórám nemzé Uzziást;
bősz ritmusukra Uzziás nemzé Jóathámot;
beszélem rá, Joathám nemzé Ákházt;
gondolataimat. Ákház nemzé Ezékiást;
nem hallják sokan Ezékiás nemzé Manassét;
senki nem figyel erre, Manassé nemzé Ámont;
de minden betűvel Ámon nemzé Jósiást;
amit kimondok Jósiás nemzé Jekoniást és testvéreit a babilóni fogságra vitelkor.
a hitem erősebb. A babilóni fogságravitel után pedig Jekoniás nemzé Saláthielt; Saláthiel nemzé Zorobábelt;
de a csorda zaja Zorobábel nemzé Abiudot;
még hangosabb, Abiud nemzé Eliákimot;
mint hajnal előtt Eliákim nemzé Azort;
a legsötétebb, Azor nemzé Sádokot;
és rémiszt. Sádok nemzé Akimot;
újra elmondom, Akim nemzé Eliudot;
azokat a szavakat. Eliud nemzé Eleázárt;
betűzőm csak, Eleázár nemzé Matthánt;
mert hatalom Matthán nemzé Jákóbot;
kényszerít. Jákób nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitől született Jézus, aki Krisztusnak neveztetik.
