a fülembe mar
az a dallam
amit a gondolataim
velem kihordanak
a napra
ugyanakkora
értékű
vonalra görbül
a hitembe kapaszkodhatok
abba az akaratba
ami engedi hogy
más rím csússzon le a torkomon.
bárcsak lehetne
hogy belehalljak
az élet élhetőjébe
anya-méhébe
