amit mindenki keres

örömnek születtem mint fecske tavasznak nem haragom nem panaszom de ezek eltakarnak előllem lehetőségeket és nem enged messzibre mint csak a csorbát és hiányt látni pesszimista maradni a fészek lyukadozik s a madarak nem szertnek ide tavaszt hozni nehezen indul a nap ujat akarnak

tukromben

Uram egy mosolyt csalt a pocsolya ott az arcomon azon a faarcon ami nekem van mar reg emlekezem a rendszerezetlen fujtatasban lett volna folytatasa az oromnek pedig ismerem es szeretem

álom

aludtam az álmom s a boldogságot találom ott borzosan és aléltan gyönyörű volt mint a kikelet a valóság mint a kikelt éber-türelem, zaj szag koldulas visszazuhanni akartam tovább álmodni

utban lenni

belefordult eltem lefordult eletem a csodbe a csondbe osszes utam osszes utam csorba lett CSORBA LETT csopp remenyem csopp rememnyem csikszeles lelkem csikszeles lelkem hitem bizalmam hitem bizalmam az orok sejtesben az orok sejtesben ujraszuletik cseresznyepiros hogy elbirjam a csemege ero naponta a naponta dudoraim dudoraimhoz

rosz cim helyett semmi

mikor emberek mellettem menetelnek orruk utan mikor felhok dulnak fejemben bezuhannak esok aztatjak gondjaimat csak keresem nez szemem valahova hogy megbujjak egy takarot ernyot folembe is eleg lenne mint anyaol de nincs ki visznek karolt a tobbiek meg valamiert vallalnak a szerep denarert belefaradni siekrul es rolla vers ikerul e friss multtol felni mondom hallom: kelni

mi tortenhet

kialudtam az almaim hangosan beszeltem es megtudtak mit remelem es rajottek hitemre a sarga beszurkult a fekete kihokult a hatarok egyvelege lettek a nezeteimbol mint repabol finomsag vagy cokorbol betegseg csurden alltam es vartam mit tesznek most velem mikor miutan mar megismertek akar auswitz unokai tehetelenul rajottem vegzetemre es hittem Istenben

egy delutan eldolt

taksony koromban egy bolcs megkerdezett fiam mi leszel ha nagy leszel szirpogtam es mosolyogtam es nem akartam azt hinni hogy nekem szellozhet majd a zsebem vagy ajtok bankok allomasok elott sortallni fogok en tuzolto akartam lenni en doktor akartam lenni en pilota akartam lenni en szerelo akartam lenni mondtam is somolyogva megtorli homlokat mosolyog fiatalkorat neveti ki nem engem (most ertettem meg) -talan majd kesobb en is... meginkabb fajni fog ki lehettem volna mikor dontottem. azt hittem felnottem. tudom mit akarok. mar uton vagyok melegebe s latszik mit fogtam gelebembe magamat eliranyitottam mint jo daru-s, hogy azota is arrafele koborlok biztosan es egyenesen kutyammal. en mar ilyen leszek, ez!

ki tanitott engem hinni?

... vagy az apam beszede vagy a pasztor karrierje sokszor megkerded ha itt egy friss felfordulas ha fazol ha szived felesel nallam most betalalt keri amim elfogyott ero batorsag tures a szurke dohanyos napok allitanak falnak es feszit egy ronda fara ott amikor beszelnek rolla konnyen megy meg a nehez is gyenge-megdermedtunk hitunk mi is a jeghegy alapja mutatja orrok ele rakja hivo kisfilm bizonyitekja (a nagy a valami barmi ami szamit menyei kincs ) beszlek amit ismerek: fogsorban a szam szamban a fejem de hogy mozog en mozgatom, magatol csukodik az elet ereje...meg ezer masik amit nem ertek igy mukodne?

elvegyulok a tomegben

imaszek-rekedeseink aldas aldas aldas -kovetelunk jo autoval szep borben es kegyelemhez jussunk hogy aztan beszelhessuk a meg nem teritett fuleknek: fogni rokat meg majmot de nem tudjunk eladni az elefantot elment tolunk mint a menyei ero vagy elbombbazott teto odalett vele mindenunk hogy ujra latni tudjuk a tukorbol ha nezem azt ami ezze tett ami kitomott nem a kitomottett a zsir feszitoset alazattal de boldogan az orok szabadsagbol hozottat szagolni illatozni... eddig eloszul meg a kegyfi is megkopaszodig es sokat veszekedik legtobbet eletevel a visszamutatokkal sokaig majdnem alkonyadtig s a keveset regen erti mit jelent foldinek lenni (a foldon elni)

hazasagban

egy gyermekkel az olembe egy asznnyal a hatamon vagy egy ferfi a hatamon de viszem mert szerettem egyszer a nagy havon elvittem neki panaszom elhitte most viselem kendot kalapot ruhakat

tulajdonjog

uram omlesztve a bun csomagom zamatja zoldje szinultig a rablott dicsoseggel uram torlesztve a bun miert hol eri meg neked szentsegedert ekkora az ara ami a tied?

lemondok szabadon

szbad ember vagyok szabadsagom masok megjegyzeseibe kerul mert mast csinlaok amit szabadsaggal elvezek nem forgok senki mellett e szabadsag szerelmesem nekem mert lemondok a mindenki jonak latjarol a lanyrol a csokrol az olelesrol olyankeppen hogy minden csokot es olelest tart karokkal ertve nekem marad a zamatja a szagja mind mind az enyemek meginkabb annak az eredetije

jeee buli van!

teletuzdelt almokkal es konyitett ejszakakkal futunk neki Jezusnak meg az eletnekok magunk posztoival szerszamaival meg konnyen irt nekrologjaval kik vagyunk? miert teszunk? nem erdekel mert jol erezzuk magunk fensegek kecsesseget dobos szepseget benne vagyok talpig s majd hol sirok? melyik fogsag lesz anyam rabsagom kezemmel kajan festoisegel kovetelem s a rogtonzott jopillanatok csak az en tukrom hazugsag akar? vagy a fiktiv magan projekcioja?

az orgonosita

kineztem a csillagot a szemedbol ujaidbol meg a fakat amik hajlonganak a nagy es a tiszta szo elott azokat a faragvanyokat azokat a darabokat birtak szolasra amik nemak amik suketek csak utja van d e nincs utasa tokeletes fele huzo jatek munka

a test

egymasba temetkezunk port adunk s porra leszunk malik kepzeletunk es hullik tettunk a kivansag a szepseg az elet miatt.

bizonytalanias

kergetem orrotok hogy belemszagoljatok buzom illatom maradjon nyakamon sertenetek ha kenyszeritenetek koztetek lenni jo veletek egyutt enni csak valakivel az a KivELL emlekeztet kicsisegemre segitsegetek fagyalaltizere talan arctalansagom miatt? inkabb hianyzik egy maszk enektelen es zenetlen suket es dallamtalan meg megis mint szerelmesem mint mehnek levegoje utja a szarnyalashoz: szavak a lesen

emberek

kamaszok falramaszok inkabb felhosek a szarnyalas miatt es kopottak az elmeletektol nemelyek kezetlenek a sok tevestol masok kezesek az akarastol utcahoniak is barombaj beteg majd-meg-no... a kopaszodas utan a hatalom mogott a NAGY vezere magszaporodva plusz afaval elhiszi mindenki gondolatait, a csent feszek-szek magasabol utannuk barangolunk a kapzsi utjukban meg rankszavaznak es meghalunk ahogy szulettunk: homokoztunk csurin majd epp elni tudunk vegul ujra a porban az orok komaheveresz igy nez ki a cim!(?)

naponKINt

állok a határtalan jóság és az észrevétlenség között. mindig valamerre mozdulok mint a kedv Te a kegyelem Te a szerelem cinkosai vagytok ennek! néha zokogva vagy szótlanul van amikor egyedül hagytok bánat vagyakár bántódás nélkül s csak nehezen biciklizem innet oda s vissza egyszerüen elõre furdalás sopánkodás egyáltalán szótlan a hibásokat keresem s a hibákat elnevezem -judásaimnak nekem!

ot mosom arcom velem szemben

kalapaltok pedaloztok csakhogy elobbre jussatok mint a gazdag oreg jussa az unokahuga szora kell nekunk ragaszkodtok csak mert bajnak lett az ember a foldnek meg pora csak de ugy el vagyunk korbe jarunk gorbe uton az enkorbe szedulve szedulten a sajat buzben a csillagos valluak mind mind tanultak ertelmes babuak combtalanul kezetlenul es szemtelenul kifeszitnek a keseruseg a szeruseg sokadjara csokorba tuzdelt viragok maganyaval es gyengesegenek szigoraval hagy elhervadva.

kozben

szarazan mint eso elott es olyann erzessel mint egy veres utan de ugy hogy nem felek sem az esotol sem hogy fognak verni mert mindketto nema nincsen ismeretfurdalasom csak fajdalmam de ez edes joizu mert nem keseritett el az erdek-szavak mint a felnottek beszede akar tuznelkul langnyelvek lett nekem.

beszelgetes

kedvtlen vagyok sokszor mint a kedd reggele masok hajnala arnyekolja gorbe kozerzetem

elmentem masorszagba asatasokra jobb emlekert megelhetesert kiakapalni megtalalni az elmult diszorseg korszakaban a befutok aranyruhait meg kolbaszkeriteseit

maganvonat

keskeny az osveny meredek az osveny esetten az osvenyen jarok az osvenyen segitsegeddel felerhetek elerhetek a menybe toltoallomas eroforras szaraz fogalmakka torzultak hogy inkabb megallok igy dontottem mig onfeledten ancsorogtam a megalokban tukros mutatoikban neztem magam inkabb nem meneteltem csak ures majmot jatszottam vartam hatha valaki ramordit vagy kisegit arcom volt az... tisztan latom: fel fel fel menni akarok elollem el melollem fel

banto utazas

pontosan es porosan haladok ottan mint megszakadt emlek a szerelmesemrol banatosan bantottan bantoan.

ime a

elment onnan arrol az utrol ami hazavisz mara a szabadsag es a szentseg kertjeben kergeti alakjat holtig de olyan mint a csend ha rajon milyen mar nincs beszel errol a ranc a sok szuletesnap a sok hutlen parna a hazatlan panasz... nincs a kutatot feny ...melabusan felkeni rancait dacolni kezd haragszik az idore de erre meg gondolni sem mer inkabb nezegeti csinos aktfotoit meg hizeleg meg josdazik meg fel elmentem hazulrol, es a szentseg kertjeben kergeti arnyekat holdfenyben

sók és több sók masok

kinek kell a rothadt bekesseg az eltekozolt remeny a koszmos krisztus-penz? ki akarja maga a madart elilyeszteni vagy olyanokhoz hasonlitani de ha ez van ki miatt szegyenkezni a mocsok miatt a szenny miatt a beketlenseg miatt a paraznasag miatt a hazugsag miatt a sotetseg miatt csak mert nem vagyok olyan! nem madar hanem ember-ilyesszto aki mas es tobb mint minden a rothadt bekessegtol es a peneszes szentsegtol vagy a hideg es torottuveges temlomoktol vagy dermedt kezfogasoktol olyasmi ami megert aki nem vag pofon mert jarok es nem szaladok es nem rugja fel a jot ilyenek igaziak akik szeretnek

mit tegyek

sem a szemetet sem a csunyat nem szeretni csak mert kesobb siratja magat akar a joszandek atyja sem az arvara sem az ehezot nem eszrevenni neman bamulni vagy johiszemmel rosszul tenni

mese

egyszer madarat lattam amint ott turbekolt maskor egy bekat kurutyolni nem hittem hogy ok hisznek abban hogy megtortenhet a csab-csoda de bedoltek mindketten s tudod mi lett egy szebb zene egy jobb musor es egy par es most is elnek ha nem is azok de mi igen

homaly es este es sotet

kunt voltam a felhomalyban nem lattam tisztan d e kerestem egy biztos pontot olyan fellegvartipusu lampatorton egy lampafenyt neztem mig nem talaltam meg hogy mehessek de addig sok ido eltelletttt sokan hagyatak el mentek mellettem messzig s tovabb el fenynelkul meg ragodva a sotet izgulastol en csak most indulok picit kesve mint az idei tavasz de mert van ISten lesz tavasz is megyek s kovetem a fenyt elidultam a messzi en fele egyedul a nezesemmel

o valaki lattan

ti lanyok szepek vagytok meg akkor is ha kepen latok gyonyoru a mosolyotok az arcotok szeretnek lenni irigykedve nezem s csak messzebb kerulok a kozvetlensegetek miatt a bajotok batortalanit a hangotok elijeszt mint ozet a zaj vagy vadlovat a ham de vallalom a kockazatot a mosolyert ami en leszek ott a meleg kalyha es a buszke baratnok kozott elhiszed? megtortenhet meglehet de nem ragaszkodom nem is udarlok csak szerelmet vallok neked a szepnek! gyonyoru vagy mint a bolcs.

akvarell

betort a bun en meg beletortem mar megszoktam mar megtanultam utalva magam szeretni.

akarom mert lehetseges

mar regen imadkoztam mar regen oldott meg nallam dolgokat nem az otlet hanem az ima!!! csak elek mint szurke egerke neman es napokat temetek a mult kontosebe elengedem az idot s ok is elhagynak engem s csak elek meg beszelek virradok esteledem nezem mere fujnak a szelek de hinni akarok szotlan tenni hatalamddal elni elteltem mar a beszeddel elegem lett mert cserbenhagy eszmem a tettem laza csavarja es kibol meg csak elbomlik nallam esetlenul leesik nics vadlott belefaradtam az egyszemelyes birosag felmond de a kerdes megmaradt: a roszban van mereszseg de minden lehetseges a joert jot allni aki hinni akar

szoban a sznobbal

kellemes volt de fajt mint akit szeretnek mondanak neki az igazbol kicsi volt nem tudhatott nem akartam feleslegesbe hagyni a betuket folyt a trotty mentem tagas szemekkel vittem csiszolt eszmeket masok szemebol kinezett kozerzetet a szemetet hallgatam mikor mar minden elfogyott a tudott gondolataim ezek voltak: kozhelyeitek

a balvany

valamikor csak ugy otthagyott maskor egy szot se szollott hallgatott en utanoztam mindenbe kivettem szerepem ha szep volt akkor en is olyan akartam lenni ha szomoru akkor nekem is beszamitott soha nem engedte hogy ugy legyen amint akarom hagynom kellett magambol egesz a meltosagtalanasig hogy nem lattam tobbet csakhogy olyan legyek mint O.

kockajatek az ismeret

kifejezetten sert amikor fejem felett fuj a szel es a varju meg feszket akar rakni rajta rosszul latom falcs hitem van o nem is gondolja megis erzem gondja azt amit ovodas hogy elfer es megfer egyik sarokban s a szidas kifordult a szoba sarka! ennekem nincs meg enekem csak szavam s dallama megha bánod is mégha szánod mint telen szanon a baró csusszanok a magam utjára s a magam bajara el innen nem akarok feleslegig jutni elég ha elér a szele maris elmentem mint minden a nagyobb zivatar után.

a fiam akit szeressetek

kimarjak belollem a szot mint piszkot a ruhabol vagy buzt a fulkebol tisztan akarjak velem tudatni hogy csak mososottan tartozhatok oda maskent udvarolhatok naphosszat hosegben meg boseggel akar senki nem agar hogy utannam loholjon s megfogjon AZ almom segitsen hogy megtalaljon megis gyaloglok ezerrel kifutopalyan szarnysuhogtatva mela busan meltosaggal nem ugyeskedesbol sem nem fenhelybol csak ugy a paholybol kitekintoknek kepnek egy jo festmeny akar egy tiporhato emlek vagy a nagyravagyo mars szellemesen mas kerekseg ugyeskedve de inkabb alazatosan jarom mindezutten az utam mig megtalalom a fiam szeressetek ti is ot mint jo bundat telen akar elso csokkent oleljetek meg.

a hazatlan

kirktak a vilagba a nepek kirakataban karnyujtas nelkul az onfeju lelkemmel mentem szenvtelenul csak azert is mentem megmutassam ki vagyok a menten penz szulo meg testver nelkul furcsa gondolatokkal kifestve megvalositani masoknak! De nem mertem megtenni csak elgondoltam s othon maradtam lazan az almokkal Ujra elgondoltam de nem mertem feltem a vilagtol az elettol mint az ismeretlen vadtol Nezett velem szembe ami elvinne szivesen de megis visszafogott a szemelytelen szeretet s megtartot othon mint orokosenek

hatalom

vajon az Isten megvaltozik pont ahogy gondolkodik az ember hajlithatja elkepzelesel

utban az este fele

egyik labam megy a masik meg kovetkezik s kerekedik hatalmas szmog Reggeledik megindul ujra othontalanodik az egesz tomeg egesz estig

onzetlen diszek

mit akartok latni elbuvolo sorokat meg fantasztikus rimeket nezzetek a nagyokat es keressetek oket mert a kevesektol ugyis elveszik amilyuk van! -ne akarjatok a roncstol szamonkerni sebeit s buneit engedjetek legalabb levegot a kis napfenyt ne lopjatok ki ne hazudjatok nekiek szep jovot igazukat megtartsatok addig meg nem ti lesztek a semmik mint cigaretta fustje s a betegseg engedjetek utat a keresonek eresszetek utjara a korbe hogy ne ti legyetek a hatarosztok mar lejart a kommunizmus ideje hagyjatok a szemely eredetet kibontakozni ne fosszatok alaktalanra mert meg lehettek azok akik eddig aldhattok mint Balam ne jatszodjatok felelotlenul poziciotokkal hagyjatok legalabb egy koborlo delutant a kutyammal ha mar mindent elfogtok vennni legalabb ez megmaradt a keves mellett meg ez maradjon meg de en nem karhoztatok senkit mert ezert nem ti vagytok a felelosek nem ti tehettek azert mert gyamoltalan vagyok mint a regi feleseg mert nem ti iranyittok es hataroztok meg hanem az a hatalom ami teremtett egy urnak vagyunk az urai igy hiszek betegen meg mar veretten is de hinni akarok barhogyan is mert bizok hogy nem tolletek fuggok, nem ti vagytok az orr se a ful ammiben csungnom kellene ti is akar en egy ekszer vagytok mind akarjunk ez maradni/lenni.

a holnap titka

kivancsian merengek egy sorban es figyelem hogy engem mere kevernek egy biztos jövőt felém de hova hajlok a benyomasok merre tekerik a madzagot mert arra gyaloglok honnat mondja a szot a RENDSZERES suket meg a fulem mire fogekony s mit eri meg korszerint folyt kov

www.ekt.hu

ti hatalmas lombú fák, nagyok és szélfogók engedjetek egy kis fényt, húzódjatok szoruljatok egy kicsit mig elér a napér -nem akarok se nyulbél se füz lenni! csak egy fa amin a madár fészket rak meg rajta nyaranta koncertet ad (a tavaszt is a fáról kürtölik ki) meg azért fa mert ha ki is vágnak a már rothadt emlékéből is kihajt újra és újra a száraz tuskóból egy új csemete rajta már rügy is van de világ nélkül csak a szinvak lát benne jövőt!

a masadik elet

miert ne lehetne érett fejjel kezdeni az életet? hány árvaház üres maradna mennyi csáladban lenne boldogság hány ferj lenne hűséges a feleség meg őszinte csak a mégegyszer után ha kezdené az ember az életet a kőműves tanulna az értelmiségi paraszt maradna a szülő nemcsak tartaná a gyermeket talán pokol se kellene már a menny, az Isten, a templom meg fontos lenne csak a megegyszer után kezdené igazán élni az életet drága barátot szerezne kapcsolataira időt energiát áldozna talán lemondana a flörtről is de szeretni szolgálni tudna talán a koldus sem éhezne nem divat vagy korizlés szórna rá ruhát csak egyszerű meg kreativ lenne mint aki már újra kezdhette.

en meg mindig en megint en

csak ugy hajbakapok meg csak az enyem az ellneseg de mar hullott is par tenyernyi csak ugy hajbakapunk meg csak az ujnyi botlason is kony mar hulott is par-tengernyi csak ugy hajbokolok mar csak az emlek erotlen pucersagaban de a mar elhullott eveink temetojeben

szavak a tengerben

mindig ugyanazt mondjuk ugyanazok nem jobbodik meg senki nem szuletik uj, szavaink uressek es beletlenek csak szines es elmes kontose ami batorit hogy baratomnak nevezzem maskent mint kuldost dobnam odebb a szennyesek koze meg a semmi moge

2+2=4, az Élet hány?

lehetek bármi tulajdonképpen hajóskapitány meg hályogkovács meg pap meg kőmüves is de annyi lenne az egész hogy felkelek és az leszek majd lefekszem és az maradok ennyi haszonert van az ember hogy csak szakma-bogár legyek mint meder a folyónak?[s kesz]

csak rákérdek

utban hazafelé a kutban falevél ki mondja meg ez honnét esett: fentről a menyből kintről a kezből lentről a földről, de mentőöv nélkül belekerült és elmerül majd átátzik és ráfázik s hiánytalanul elhull észrevétlenül elvegyül senkinek nem hiányzik akár a fának levele de vajon lessz új tavasz rügy, virág, eső, világ?

a költő szerelme

te lány ne ragadj egy bolond költőhöz ne szeresd ne vágyj arra hogy megismerd ne keresd mert ő hamar mást szeret a múzsa vagy valami időre a költőt tartod az életbe kellesz ezért neki ezt meg azt ne felejtsd el hogy a friss gondolatokat ember nem biztosithatja de az ismeretlen ember lehet új kilátás sajnállak szép lány ha beleszerettél a szóemberbe s méginkább ha belevesztél már a szótengerbe

a gonosz

mindig a villanyoltas a bünnek a reggele akar a fény az igaznak s úgy villog a sotetben mint mocskosnak a fehér fogai de uton utfelen látni hasonlókat előjelez! nem maradok avas maradi makk meg fajtiszta akar szava a panaszkodonak

egysorban vilagossag

felmasztam a hegyre ki a tetore megfogni a napot utolerni a szelet mert sebteben vele jott a kedvem es persze hatha Isten utan kerdezhetek Egy asvanyvizet adott es ezekrol beszelgettunk: Danielrol aki a veremben sem karhoztatott senkit az urvacsorarol a keresztsegrol meg a labmosasrol Lotrol aki a joban elfoldelte magat az egtol meg termeszetesen a holgyekrol a karierrol

rohammunka

kirakatba allitottak mint kislanyt sarokra a haszonert a mosolyert kulcszorgesre

Az szerelem nevesitese

Mond ki vagy, a szerelem Vagy csak a szokasos flort? Mert mar sokadszor beletort Az apus anyus jatszasba a nevem Es nem akarok megint csalodni -Magambol balekzaszlora cimert Ebbol a markom mar eleget kimert Tobbet nem akarok maszatolodni Mara a felnottben jaro hazasodo Nezi a kifinomult es mocskos Szemevel a szep-csomagos Ficamodott boldogsaghozot! Azt keresem aki hianyzik belolelm Nem szokasbol hanem hogy szeressem Az elfelejtett jokat tenni, a porosbol. ezert akar konzervativ is lenni!

pingalas

igazammal jatszottak mint utovel meg labdaval jatekot hetkoznapost csacsogo pamacs csamcsogo szamra bajuszt csavaroz furoval csakhogy akaratosan is olyan legyek hasonlitsak a rendszerrrrrrrrrrrrrre

valami kozt feher csik

addig amig meselnek nem reszkethetek es nem is pisloghatok se lanynak se papirra szemeimet elore emelem kicovekelem hogy lassak mint jerry a filmben esetlenul majdnem naivul... csakhogy ott LEGYEK sotet tekintettel toltott fegyverekkel mint ejszaka vagy mint harangba kotelen a nagy durranas vegett Meg az egezsegem sem erdekel se a szerelmem se a halal nem a kover kozepet szelesiteni szulettem... ha e vallas tagja vagyok mas lessz a megfeszitett faja ha a divat retro a metrobol vasarlok ha okosok kozt forgok az okoskodo ha lazadok kozt akkor hidegzuhany ha emberevok kozt akkor a csont ha nok kozt akkor a felenk tini ha vilagossag akkor a kapcsolo

Megszűnik a könnyhullatás

ki hiszi el hogy a siras hatalma megtoretik Elhallgat a gyermek aki most szuletett a Saska megha nincs is mire jarnia a Fiu aki vagyontalan maradt nagymaniaban az oles tomeg dacosan tartja a szinfonalat meg azert se nem sir nem konnyezik nem bankodik akaratoskodik ez a horda elit megtagadja a szemebe keveredett porsalakot... de masok megtanitnak engem hogy sirjak pedig nincs se halott se vilagratermes se gyonas nincs tekozlas sem sas ritkulas meg vegkepp minden a megszokott atlagos hetkoznapos de mint bor utan a masod napos betege vagyok jajszavaknak a tomegetol en nem akartam ezt a lecket felvenni de nem is ovott senki nem segitett neki hogy pazarul nem halgatott a jajszo nem szavalhato ez mar egybefolyt mint a konny az arcon meg folytatni sem tudom mar igy -faj a lelkem. de megszunik a konnyhullas a fajdalom de birni kellene az alkalom festoiseget ez nem azert van hogy csuffa tegyen vagy mast mondasson veled mit hiszel csak a lelek ujjait noveli meg tanit Istennel beszelni megtanit hittel latni meg tanit felkelni a nyomottbol csak mert tiszta legyen az arcod bekes jovore nezo

akaratos olvasasra sorolas

elhazudtak nekem velem egyutt erzeseket meg reszvetet de csak orultek hogy meglett nekiek mint a vendeg nem volt tobb erteke se megszamlalhatatlan sok mas orome csak mint boldogtalan koro az ejszaka szulotte ruhatlan jarkal lovon ul futkoral es idoben elhajlik egy jobb s nagyobb alkonyatig piroslo arcal a korlaton tancolva de minden megszamlaltatik a kedv es az elhasadott reszketeg atkotve kisimitva meresztett fazontalansaga annak a szemelynek aki atfurta valaszthatatlan szerepet s kavicsokba rakta szemet s pungkba szemetet megszamolva csak kettot!

az emberekkozti uressegben

tojasban jarattak mint kicsit apja csizmajaban kiabalnom kellett mikozben dolgozom piacon hordtam be az arukat kozbe reklamoztam a not annak az iparat hamar beindult szarnyalt egesz sokalomorszagig mintha megfigyeltek volna de en nem vettem figyelemben jol csinaltam nemszinleltem se nem szineszkedtem es ugy ismertek mint a kis sima csuszo hal voltam a pillango rajban porosorszagban vizonto es termofoldon garas a vasfiokban meg ott ittultomben eddig hogy nem kertem semmit nem is halljak hogy panaszkodnek nem akarom hogy tudjak a munkamert elek s halok nehogy tobbet bizzanak ram masnak a lelket a feleseget vagy a hitet az ismeretlenre mintha almodni akarnek ezt engedjek!!!

nap mint nap

pont ugy reggelente elmondja a tortenelem kik szulettek hol vannak ujak de mint csipas felkelo sohasem tudok rolluk es a vilag mind egy ilyen felkelo napraforgo csillogo nem tudom a sajat idom mi a mozgas a hasonmas de zavarom magam mintha az ido is hosszabb lenne es ertelme megerne a latottakat

kulmagyar sokszepe

elfelejtettem egy esetet egy ecsetet kellett elvigyek egybe egy verselt verebbel e kepzeletemben mikozben eleredtek a fellegek s egyre elrendezte a helytelenseget sarban aludtam alkalmatlanul az asztalon araszlo aszketa latoval ha atazott a foldem akkor alomtalan mintha abbamaradt volna a holnap arnya sarokbaszoritasa inkabb elismerem izleses sikerize volt mind illatositva A kepirasokat a vakitasokat s a sarkitasokat igy ihletve ikresitve egy igenlo igyekezettel a sikerig a pazarig a semmi egekig rostello orokig a kozombos ecsetnek a korvonalazott kozonyeig az eloregedeseig a kinott hosokig egy keposszevetkozese s a betort alkalmasaga a szolgakorig a szovetkezet munkakorig

fajdalom

faj az amikor en vagyok a kinzo az ostorral meg szoval faj az amikor joszandekom ellenere ongyilkoltok s feladjatok jellemetek faj az hogy ti nem hasonlittok ram es hajlitani kellek faj az amikor torveny vagyok magam torvenytelensege ismereseben faj az hogy ti sirtok s nekem csak egy rosz hetkoznapi munkanap faj az hogy en te a mik jelentektelen es leertekelt jellemeket latunk faj az hogy csak fajdalom lettem mint felszegzett krisztus-szeg?

aforizamak

-tele vagyok gonoszsaggal mint a cigany szekere purdeval -elfogytam mint Dunabol a joakarat -kimaradtam dolgokbol mint tojasbol az iker

elmerulve

mint kicsapott ujsag a szemetbe elmerulok en az eletbe senkit nem haboritok s en sem haborgok de miert ha ez van csak elfogadom a csokot az ingyen kosztot s a banki kolcsont miert nem a sorsot miert ez a leginkabb saros varos?