naponKINt

állok a határtalan jóság és az észrevétlenség között. mindig valamerre mozdulok mint a kedv Te a kegyelem Te a szerelem cinkosai vagytok ennek! néha zokogva vagy szótlanul van amikor egyedül hagytok bánat vagyakár bántódás nélkül s csak nehezen biciklizem innet oda s vissza egyszerüen elõre furdalás sopánkodás egyáltalán szótlan a hibásokat keresem s a hibákat elnevezem -judásaimnak nekem!