elhazudtak nekem velem
egyutt erzeseket
meg reszvetet
de csak orultek hogy meglett
nekiek mint a vendeg
nem volt tobb erteke se
megszamlalhatatlan sok mas orome
csak mint boldogtalan koro
az ejszaka szulotte
ruhatlan jarkal lovon ul
futkoral es idoben elhajlik
egy jobb s nagyobb alkonyatig
piroslo arcal a korlaton tancolva
de minden megszamlaltatik
a kedv es az elhasadott reszketeg
atkotve kisimitva meresztett
fazontalansaga annak a szemelynek
aki atfurta valaszthatatlan szerepet
s kavicsokba rakta szemet
s pungkba szemetet
megszamolva csak kettot!