öt nappal később,
fél hanggal lentebb,
szóltok hozzám,
sejtelmesen
mint jó barátok,
akikről tudom,
hogy mégsem
igaziak.
mit tehetek?
hogy játszam a kockákat?
milyen szavakkal válaszoljak?
sokszor szertnék közétek tartozni,
sokszor hív és kecsegtet haverkodni.
de ünnepelem a pillanatokat,
amikor nem kell a felemás elismerések,
az olcsó ajándék-ígéretek,
hanem újra eszembe jút,
az, hogy ki vigyáz engem.