azt

azt akarom leírni, hogy nem tudok azt hinni, hogy nem is fogok de az igazság az, hogy egyformán akarom hogy tudjak és fogjak kiszabadulni a bőrömből levedleni bárcsak újjászületnék hogy mint sas szárnyaljak magaslatokon járjak s jóllakjak de nem rövidíteni akarok hanem egy kicsit látni, hogy nem vagyok se terhére hogy nem vagyok se szégyenére a vérre s a névre sántikálok dülöngök vagy nem is járok innen kiút innen ki jut és hogyan ki csak köszönni tudom a meleg szobát a tavasz jöttét s az ígéretét a rügyeknek hogy minden ami száraz aláhull s a korona újra disz lesz zöldek