az összes húszonnégy óra

Elmentem én is mint villamos ma is mint tegnap ugyanazon a két vonalon egyszerüen egyformán egyszinüen egykedvüen ugyanannál a táblánál megálltam ugyanannál a saroknál befordultam ugyanannál a gondolatnál megálltam -de a Pataknak ruhát nem varrtak igy kabátjáról se szakadt le gombja. bezzeg neki nem volt pikáns szabója hogy ne ténferegne már árviznek s hogy ne állna rajta jól ez a divat. -katica katica kedves Katica ruhád cicomája szemed sarka, pompás alakod De csak szótlan, nem baj majd én körbejárlak szóval. -világ Virága virágja világnak vigyázva vagy, váltig tépve! Holnap a villamos ablókából újra látom a vizet, a kis katibogarat, s viszem a szedett csokorban jószándékom, bele az utazásba beletakarózom bele világomba holnap is, azon a két vonalon.