a fiam akit szeressetek

kimarjak belollem a szot mint piszkot a ruhabol vagy buzt a fulkebol tisztan akarjak velem tudatni hogy csak mososottan tartozhatok oda maskent udvarolhatok naphosszat hosegben meg boseggel akar senki nem agar hogy utannam loholjon s megfogjon AZ almom segitsen hogy megtalaljon megis gyaloglok ezerrel kifutopalyan szarnysuhogtatva mela busan meltosaggal nem ugyeskedesbol sem nem fenhelybol csak ugy a paholybol kitekintoknek kepnek egy jo festmeny akar egy tiporhato emlek vagy a nagyravagyo mars szellemesen mas kerekseg ugyeskedve de inkabb alazatosan jarom mindezutten az utam mig megtalalom a fiam szeressetek ti is ot mint jo bundat telen akar elso csokkent oleljetek meg.

a hazatlan

kirktak a vilagba a nepek kirakataban karnyujtas nelkul az onfeju lelkemmel mentem szenvtelenul csak azert is mentem megmutassam ki vagyok a menten penz szulo meg testver nelkul furcsa gondolatokkal kifestve megvalositani masoknak! De nem mertem megtenni csak elgondoltam s othon maradtam lazan az almokkal Ujra elgondoltam de nem mertem feltem a vilagtol az elettol mint az ismeretlen vadtol Nezett velem szembe ami elvinne szivesen de megis visszafogott a szemelytelen szeretet s megtartot othon mint orokosenek

hatalom

vajon az Isten megvaltozik pont ahogy gondolkodik az ember hajlithatja elkepzelesel

utban az este fele

egyik labam megy a masik meg kovetkezik s kerekedik hatalmas szmog Reggeledik megindul ujra othontalanodik az egesz tomeg egesz estig

onzetlen diszek

mit akartok latni elbuvolo sorokat meg fantasztikus rimeket nezzetek a nagyokat es keressetek oket mert a kevesektol ugyis elveszik amilyuk van! -ne akarjatok a roncstol szamonkerni sebeit s buneit engedjetek legalabb levegot a kis napfenyt ne lopjatok ki ne hazudjatok nekiek szep jovot igazukat megtartsatok addig meg nem ti lesztek a semmik mint cigaretta fustje s a betegseg engedjetek utat a keresonek eresszetek utjara a korbe hogy ne ti legyetek a hatarosztok mar lejart a kommunizmus ideje hagyjatok a szemely eredetet kibontakozni ne fosszatok alaktalanra mert meg lehettek azok akik eddig aldhattok mint Balam ne jatszodjatok felelotlenul poziciotokkal hagyjatok legalabb egy koborlo delutant a kutyammal ha mar mindent elfogtok vennni legalabb ez megmaradt a keves mellett meg ez maradjon meg de en nem karhoztatok senkit mert ezert nem ti vagytok a felelosek nem ti tehettek azert mert gyamoltalan vagyok mint a regi feleseg mert nem ti iranyittok es hataroztok meg hanem az a hatalom ami teremtett egy urnak vagyunk az urai igy hiszek betegen meg mar veretten is de hinni akarok barhogyan is mert bizok hogy nem tolletek fuggok, nem ti vagytok az orr se a ful ammiben csungnom kellene ti is akar en egy ekszer vagytok mind akarjunk ez maradni/lenni.

a holnap titka

kivancsian merengek egy sorban es figyelem hogy engem mere kevernek egy biztos jövőt felém de hova hajlok a benyomasok merre tekerik a madzagot mert arra gyaloglok honnat mondja a szot a RENDSZERES suket meg a fulem mire fogekony s mit eri meg korszerint folyt kov

www.ekt.hu

ti hatalmas lombú fák, nagyok és szélfogók engedjetek egy kis fényt, húzódjatok szoruljatok egy kicsit mig elér a napér -nem akarok se nyulbél se füz lenni! csak egy fa amin a madár fészket rak meg rajta nyaranta koncertet ad (a tavaszt is a fáról kürtölik ki) meg azért fa mert ha ki is vágnak a már rothadt emlékéből is kihajt újra és újra a száraz tuskóból egy új csemete rajta már rügy is van de világ nélkül csak a szinvak lát benne jövőt!

a masadik elet

miert ne lehetne érett fejjel kezdeni az életet? hány árvaház üres maradna mennyi csáladban lenne boldogság hány ferj lenne hűséges a feleség meg őszinte csak a mégegyszer után ha kezdené az ember az életet a kőműves tanulna az értelmiségi paraszt maradna a szülő nemcsak tartaná a gyermeket talán pokol se kellene már a menny, az Isten, a templom meg fontos lenne csak a megegyszer után kezdené igazán élni az életet drága barátot szerezne kapcsolataira időt energiát áldozna talán lemondana a flörtről is de szeretni szolgálni tudna talán a koldus sem éhezne nem divat vagy korizlés szórna rá ruhát csak egyszerű meg kreativ lenne mint aki már újra kezdhette.

en meg mindig en megint en

csak ugy hajbakapok meg csak az enyem az ellneseg de mar hullott is par tenyernyi csak ugy hajbakapunk meg csak az ujnyi botlason is kony mar hulott is par-tengernyi csak ugy hajbokolok mar csak az emlek erotlen pucersagaban de a mar elhullott eveink temetojeben

szavak a tengerben

mindig ugyanazt mondjuk ugyanazok nem jobbodik meg senki nem szuletik uj, szavaink uressek es beletlenek csak szines es elmes kontose ami batorit hogy baratomnak nevezzem maskent mint kuldost dobnam odebb a szennyesek koze meg a semmi moge

2+2=4, az Élet hány?

lehetek bármi tulajdonképpen hajóskapitány meg hályogkovács meg pap meg kőmüves is de annyi lenne az egész hogy felkelek és az leszek majd lefekszem és az maradok ennyi haszonert van az ember hogy csak szakma-bogár legyek mint meder a folyónak?[s kesz]

csak rákérdek

utban hazafelé a kutban falevél ki mondja meg ez honnét esett: fentről a menyből kintről a kezből lentről a földről, de mentőöv nélkül belekerült és elmerül majd átátzik és ráfázik s hiánytalanul elhull észrevétlenül elvegyül senkinek nem hiányzik akár a fának levele de vajon lessz új tavasz rügy, virág, eső, világ?

a költő szerelme

te lány ne ragadj egy bolond költőhöz ne szeresd ne vágyj arra hogy megismerd ne keresd mert ő hamar mást szeret a múzsa vagy valami időre a költőt tartod az életbe kellesz ezért neki ezt meg azt ne felejtsd el hogy a friss gondolatokat ember nem biztosithatja de az ismeretlen ember lehet új kilátás sajnállak szép lány ha beleszerettél a szóemberbe s méginkább ha belevesztél már a szótengerbe

a gonosz

mindig a villanyoltas a bünnek a reggele akar a fény az igaznak s úgy villog a sotetben mint mocskosnak a fehér fogai de uton utfelen látni hasonlókat előjelez! nem maradok avas maradi makk meg fajtiszta akar szava a panaszkodonak

egysorban vilagossag

felmasztam a hegyre ki a tetore megfogni a napot utolerni a szelet mert sebteben vele jott a kedvem es persze hatha Isten utan kerdezhetek Egy asvanyvizet adott es ezekrol beszelgettunk: Danielrol aki a veremben sem karhoztatott senkit az urvacsorarol a keresztsegrol meg a labmosasrol Lotrol aki a joban elfoldelte magat az egtol meg termeszetesen a holgyekrol a karierrol

rohammunka

kirakatba allitottak mint kislanyt sarokra a haszonert a mosolyert kulcszorgesre